Bihari túrák banner Bihari túrák banner

Kerc leírása

Kerc leírása

 (románul Cârţa, németül Kertz, erdélyi szász nyelven Kierz) község Romániában, Szeben megyében.

Fekvése:

A település Nagyszebentől 48 km-re keletre a Fogarasi-medence északi szélén, a Nagyszebent Fogarassal összekötő műúttól északra, mindössze 2 kilométerre, az Olt folyó bal partján fekszik.

Története:

A kerci cisztercita apátságot az Árpád-házi Imre király alapította 1202-ben. Eleinte francia és német, majd a következő évszázadokban magyar, osztrák és román szerzetesek is tevékenykedtek itt.

Egy 1207-es oklevél szerint Benedek erdélyi vajda beiktatta a néhány évvel korábban alapított kerci ciszterci monostort a románoktól elvett föld birtokába.

1223-ban Kerch alakban fordul elő. 1252-ben a románokat Kercről nevezték, ami azt valószínűsíti, hogy Kerc volt az első román központ a Kárpát-medencében.

Ez az egyházi építészeti műemlék-együttes még mai, romos állapotában is fenséges látványt nyújt a szemlélőnek.

A XIII. század elején az itteni szerzetesek legfőbb hivatása a kereszténység terjesztése volt, de földművelésre és szőlőtermesztésre is megtanították a környékbeli lakosságot. Az Árpád-házi királyok falvakat és birtokokat adományoztak az apátságnak, így egy időben a Nagyszeben melletti Felektől egészen Fogarasig terjedt a birtokuk. A hajdani írásos emlékek arról is beszámolnak, hogy a kolostorban szigorú - mondhatni "spártai" - fegyelem uralkodott. Ez a fegyelem a XV. század második felében egyre lazább lett. Az 1470-es évek elején Rajmond (Raymund) apát kirívó kicsapongásairól számolnak be a korabeli írásos feljegyzések. A kerci szerzetesek erkölcstelen életmódjának rossz híre eljutott a budai királyi udvarba is. Mátyás király több alkalommal is figyelmeztette őket, de a jó szó nem talált meghallgatásra, ezért a király 1474-ben megszüntette az apátságot, és annak birtokait és jószágait a nagyszebeni prépostságra ruházta.

A XV. század végén a kolostor javítási költségeit már Szeben fedezte, az utolsó javításokat pedig 1506-ban végezték el rajta.

A XVI. században a templom és a kolostor jelentős része rommá változott. 1648-ban a hajó boltozata még állt, de az északi (oldal-) hajó és a kápolna boltozata már beomlott. Romhalmazzá vált a kolostorépület jelentős része is, amelynek ma már csak a keleti fala van meg, két emeletnyi magasságban. E fenséges romok láttán, akarva-akaratlanul azokra a szerzetesekre gondolunk, akik évszázadokkal ezelőtt benépesítették a hajdani kolostort, tanították a lakosságot, közben állandóan építkeztek. Egyik-másik szerzetesnek mindennapi elfoglaltságot jelentett az írás, a másolás, mivel a kerci cisztercita kolostorban kódexmásoló műhely is működött. Pezsgő, sokrétű munka folyt a kolostor falain belül és kívül egyaránt.

Híres műemléke:

A település legnevezetesebb műemléke cisztercita temploma és kolostora,Kerc erődtemplom mely a 13. század közepén épült, de alapítását a korabeli források 1202-re teszik. Szerzetesei a franciaországi pontigni apátságból kerültek ide. A 16. században indult pusztulásnak. Kolostorának egy része emeletnyi magasan áll, templomának szentélyét szász evangélikus templommá alakították át. 1648-ban említenek itt egy udvarházat, melyet ekkor állítanak helyre a megrongálódott templommal együtt.

Kerc ma:

1910-ben 954, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.

A trianoni békeszerződésig Fogaras vármegye Alsóárpási járásához tartozott.

1992-ben társközségeivel együtt 1116 lakosából 817 román, 198 német, 90 cigány és 11 magyar volt. A kis létszámú magyar lakosság ellenére, a kolostor melletti iskola falán mai napig is csupán német és magyar nyelven szerepel az "elemi iskola" felirat.

Híres emberek ·

1826-ban itt született Viktor Kästner, erdélyi szász tájszólásban alkotó költő.

Forrás: Wikipedia

.

Találkozzunk a facebook-on !

                        

Magyarország nyitólapja