Bihari túrák banner Bihari túrák banner

Pusztina

Pusztina

(románul: Pustiana) csángó falu Bákó megyében, Moldvában, Romániában.

Pusztina a Keleti-Kárpátokon túl, Perzsol (Pârjol) községben található.

Története:

Pusztina Moldva egyik legfiatalabb csángó települése, mivel - valószínűleg - a madéfalvi vérengzés után, az 1790-es években vándoroltak ide magyarok.

Szájhagyomány:

A szájhagyomány szerint a Csík vármegye felől érkező magyarok először egy román faluba, Blegyestbe (Blăgeşti) mentek, s ott cséplést vállaltak, majd ők, a cséplők jöttek a mai Pusztina helyére. Egy magyar ember figyelt erre fel, egy bizonyos Nemes nevű. A falu a nevét az itt talált pusztáról kapta. Más forrás szerint az első csíki telepes, aki Pusztinába érkezett, egy bizonyos Pusztina György volt.

Kaszáp István, az 1910-es években született, így mesélte el Pusztina keletkezését: „Jártak ide bé Csíkból csépelni, s tőlük született Pusztina. Jártak ide, s mikor Madéfalván meglőtték a székelyeket, ide menekültek, akik elbujdostak, met má üsmerősek vótak. S ide béjött egy dzsenerál, Nemes nevezetű. Tátám mesézte, én eszt a dzsenerált nem értem. S ittegyen kibérelt egy birtokot malmostul, kurtéstól (udvarház), mindenestül. S a magyarok Blegyestben, amikor meghallották, hogy kerekedett egy magyar bojér, harmincan vótak azok a cséplők, kijöttek ide a bojérhoz, s megszálltak ide fenn a Fenekben, s a Laci erdeiben. Merthogy Laciak vótak az előbbcöri pusztinai lakosok, asztánd a Becék, asztán az Erőssök, s errefelé a Pálok, Barták. S mikor jöttek ki Blegyestből, az erdőn kaptak ety harangot. Ezt a harangot a törököktől dukták vót el, met mikor béjöttek ide a törökök, a harangokat gyütötték essze, álgyút öntöttek belőle, met az egyféle réz vót. De hogy aszt kik dukták el, ma sem tuggya senki. Hanem azok a zemberek mekkapták s e'hoszták ide Pusztinába. Kicsi harang vót.”

Első említése:

A falut először 1792-ben említették egy osztrák térképen, Pustiian néven. Amint kiderül a leírásból – 62 ház, 24 családfő, 40 szolgálatra alkalmas férfi, 1 ló, 40 ökörfogat – igen kis, egyszerű, szegényes falu volt. A faluban egy másik szájhagyomány szerint érkeztek még Erdélyből 1816-ban is ide telepesek, ami valószínű, hogy összefügg az akkori nagy éhínséggel.

Románosítás:

Az erős elrománosítási törekvések eredménye, hogy ma már a pusztinai családok neveit elrománosították, de saját, csángó tudatuktól azonban meg nem fosztották őket. Szomorú példa az elrománosításról a László, melyből lett Laslău, a Veresből Roşu, stb.

A templom:

A pusztinai templom 1830 körül épült, Szent István tiszteletére szentelték fel. Napjainkban a mise román, de érdekesség, hogy csak a csángók járnak ide, ennyire nem engedélyezik a magyar misét! 1937-ben elkezdték építeni az új templomot. A Pusztinai templom

A falu népe elhatározta, hogy mindenki fizet 15 banit, s így összegyűlt pénzből hirdetést adtak, kerestek egy mérnököt a templomépítésre. A mérnök meglett, s felépíttették az új templomot.

Az 1864-es változások:

] 1864-ben, Alexandru Ioan Cuza idején a Moldvai Fejedelemségben is megtörtént a jobbágyfelszabadítás, ez Pusztinában hatalmas változásokat hozott, mivel eddig a pusztinai csángók - a birtokosok kivételével, márpedig azt igen nehezen szereztek - jobbágyok voltak, ugyanúgy robotoltak (ingyenmunka), ajándékoztak, mint azelőtt 1848-ig a magyarországiak.

Oktatás:

Pusztinában nagyon sokáig nem volt magyar nyelvű oktatás, napjainkban azonban szerencsére van, s diákok is vannak. 1897-ben megnyílt az első iskola Pusztinán. 1916-ra felépítettek egy új iskolát. Egyre többen íratkoztak be, addig ugyanis csak a tehetősebbek küldhették iskolába a gyerekeket, a szegényebbeknél a mezőgazdasági munkák miatt otthon nevelték a gyerekeket. 1908-tól óvoda is működött Pusztinán. Azonban se az iskola, se az óvoda nem volt magyar, akár magyar volt a kisgyerek, akár nem, márpedig a falut akkor is - akárcsak most - magyarok lakták. Az 1940-es években érezhető volt valami kilábalás ebből: 1946-ban megalakult a Magyar Népi Szövetség Pusztinán is, mely elősegítette a magyar nyelvi oktatást. 1948-ban sikerült is magyar iskolát nyitni a faluban. Sajnos néhány év múlva a magyar tanítást beszüntették. 1960-as években új iskolát emeltek. Változatlanul, mind az iskolában, mind az óvodában csak román nyelvet hallottak. Így ment ez a nagy romániai forradalomig, 1989-ig, amikor újra elérkezettnek látszódott az idő, hogy kérjék a magyar nyelv oktatását. Már-már nem is kérték, hanem követelték a magyar nyelv oktatását, azonban fokozatosan minden kérelmet elutasítottak. Egyre többen kimentek Erdélybe, Magyarországra tanulni, ez a népességet is levitte. Leginkább azért érte meg, mert ingyen tanulhattak, Erdélyben, Magyarországon támogatták a csángó gyermekek képzését, tanítását. 2000-ben jött a nagy előrelépés. Eddig minden kérvényt visszautasítottak, a szülőket ha kellett, meg is fenyegették, sokszor a kérvény kinézetébe kötöttek bele (!), csak azért, hogy ne legyen magyar oktatás. 2000-ben már valami előrehaladás látszott, a RMDSz (Romániai Magyar Demokraták Szövetsége) engedélyeztette a magyar kisebbség oktatását, azonban a pusztinai magyar oktatást ezúttal is elutasították! 2000 szeptemberében sikerült Klézsén elindítani az iskolán kívüli magyar nyelvi oktatást. Ennek hatására még ez év végén Pusztinán is elindították ezt. Maradhatott volna is így, ha levélben nem kéri az igazgató a Bákói Tanfelügyelőséget, hogy biztosítsanak egy termet a diákoknak. A román iskola igazgatónője megfenyegette a csángó szülőket, így az iskolába járóknak a létszáma lecsökkent. A különórákat azonban sikerült meghagyni, egyre többen jelentkeztek. Megpróbálták a Pârjol-i (perzsoli) polgármesternél elintézni a dolgot, ott is elutasították.

Lakossága:

Az I. világháborút követően hirtelen megugrott a lakosság száma, az 1930-as népszámlálás szerint 1177 fő volt. A népszámlálás szerint a faluban nincs magyar, de magyar anyanyelvű 97,36% (1146 fő), római katolikus pedig 97,6% (1153 fő).

A 2002-es népszámlálások szerint  a falut 1961-en lakták, melyből: * Román: 1549 fő (78,99%) * Csángó: 410 fő (20,91%)

A népszámlálás nem feltétlenül hiteles, mivel sok esetben a csángók nem merik megvallani magyarságukat, így románnak vannak feltünteve.

A vallás szerinti összetétel:

  Római-katolikus: 1942 fő (99,03%)  Ortodox: 18 fő (0,92%)

Látnivalók:

  •   Szent István tiszteletére felszentelt templom a főtéren
  • Szent István szobor a főtéren
  • Magyar nyelvű iskola (Szkóla ~ rom. scoală)
  • Helyi Hagyományok Ünnepe: mezőgazdasági munkák, tehénfejés, kaszálás, szövés, fonás, varrás, stb.

Forrás: Wikpedia

 

.

Találkozzunk a facebook-on !

                        

Magyarország nyitólapja